Péntek (Mo. 14/12.)

Gyors reggeli (sajtos-sonkás rántotta) után elautóztam anyuékhoz, ma volt ugyanis a születésnapja.

..................................................................................................................................................

“Valahányszor új helyre jutunk, új világ ébred bennünk is. A változással és fejlődéssel szükségszerűen együtt járó szorongást elkerülendő, sokszor csökönyösen ragaszkodnánk a megszokotthoz. A veszélytelen egyformaságba csimpaszkodva mindent és mindenkit szeretnénk olyan biztosra venni, mint a napfelkeltét, olyan állandóan tudni, mint a csillagokat. De nem lehet. Az élet folyamat, mozgás, átalakulás. Bármennyire szeretetnénk „visszatartani a hajnalt”, a változás az egyetlen, amiben biztosak lehetünk.”

 (Harriet Lerner)

..................................................................................................................................................

Tudtam, hogy meszelés volt, tudtam, hogy kivágták a szőlőt a kertben, mégis fejbe kólintott a látvány. Mert amióta csak élek, ebben a házban szinte mindig minden ugyanúgy, ugyanott volt. A kert pedig a 40 év alatt szintén semmit nem változott.

Minden változóban, semmi nem a régi, és ez így természetes. Csak néha nehéz felfogni. De érdemes.

A kiszedett, feldarabolt tőkék

Csodálatosan napos idő volt ma. A kert a változások ellenére is változatlanul rendezett és szép.

Anyu nagyon meglepett az ebéddel, nagyon kitett magáért. Húsleves volt, cigánypecsenye (mennyei!!!), cukkini pommes (!), nekik rizs és cukros cékla, nekem külön édesítős cékla és friss saláta. Minden fantasztikusan finom volt, a cigánypecsenye a legeslegjobb, amit valaha is ettem, szóval sok csillagos ötös, avagy 10-ből 11 pont!

Mamival sokkal kevesebbet találkozom, mint Elisabeth-tel... Mindig sokat hülyéskedünk, sokat nevetünk. És fényképezkedünk. (Azért vannak dolgok, amik nem változnak.)

2011

2012

2014 év eleje

2014. október, ma

Az a perc is mindig eljön, amikor búcsúzni kell. Hát hazaindultam késő délután. Bátaszék után nem tudtam kihagyni a naplementét. Most kicsit máshol álltam meg, igazán jó kis témát találtam :)

Csak pár percig fotóztam, de szó szerint megettek a szúnyogok. Mivel a kocsi ajtaját nyitva hagytam, beszállt jó néhány potyautas szúnyog, de Furkótelepig lecsaptam mindet vezetés közben :)

Vacsora: anyu istenkirályságos mennyeimannás csoda cigánypecsenyéje, 1 tk sült szalonna zsír (elkunyiztam anyutól, sózva ez kérem szépen kész csemege!), saláta sóval, oliva olajjal.

Gondolkodom rajta, hogy anyut fel kellene vennem szakácsnak :)

Facebook oldal: Boszorkánykonyha