Út a cél felé 44. nap (Ausztria)

Reggeli: zabkása, fél adag fehérjepor, mazsola, fél banán.
Tízórai: fél banán.
Ebéd: zöldség krémleves, 1 szelet kenyér, 1 müzliszelet.
Uzsonna:  1 adag fehérjepor, 2 kocka étcsoki.
Vacsora: tonhalas tészta.

Edzés (reggel): Les Mills Pump 21. nap: Hard core abs (20 perc has), Walk (45 perc aerob).

(1431 kcal, 131g F, 155g CH, 27g zsír)

Ez volt a terv. Az edzés megvolt reggel. Reggeli, tízórai, ebéd stimmel. Az uzsonnát is megettem. Aztán még 4 müzliszeletet. És játszottam a pihenőidőmben a telefonomon a pasziansszal, és csak úgy elkezdtem sírni. Se honvágyam nincs, se szomorú nem voltam, nem történt semmi. Aztán kiolvasztottam 4 kakaós piskótát és bevágtam egy nagy bögre kávéval. Aztán megint elsírtam magam. Most szerencse volt, hogy -ahogy mostanában előfordul- hirtelen bekapcsolt a "saját filmem", mert ahogy "kívülről láttam magam", bevillant valami. A csaj a fimben, ha nem terhes, akkor... Nyúltam is a naptáramért, visszalapoztam, számoltam, és igen. Egy-két nap és meglátogat a télapó. Két gondolat kezdte kergetni egymást a fejemben: bármit megtennék, hogy ne ingadozzon ilyen eszement módon a hormonszintem, mert ez már kínzás, ugyanis nem tudok mit kezdeni vele(m): a testem átveszi az uralmat. A másik: ha már annyira mindent feljegyzek, akkor akkor is be kell jelölnöm, mikorra várható a télapó, és be kell szerezni erre az egy-két napra a sárgarépát! Hogy ne mindent, ami csak az utamba kerül, felfaljak, hanem egyek is, de legalább ne irdatlan mennyiségű mindenfélét...

E-hez megérkezett az unokaöccse látogatóba délután egykor. Épp végeztem a napozással. Amint megláttam a piros alfarómeót, rögtön tudtam, hogy minimum öt óráig nem kell lemennem. G. az a típus, aki jön, marad és beszél, beszél, beszél. Sok-sok nő lakozik benne, abban biztos vagyok. Kitakarítottam itt fent, aludtam fél órát, aztán fogytam pár kilót.

Szomorúan látom, mennyien hisznek az összes előtte-utána képnek, teljesen függetlenül attól, hogy mögöttük egy csodapirula, csoda edzésmódszer vagy bármi más áll-e. Fotosoppal egy perc alatt le lehet fogyasztani bárkit. Sőt, ha jó a beállítás, még vékonyabbnak látszik az illető. A ruha is sokat számít, sőt az is, magassarkúban fotóztak-e, esetleg mennyire barna az ember bőre. 

Aki olvassa a blogot vagy személyesen ismer, tudja, hogy kínkeservvel és iszonyat lassan jutottam el idáig 80+ kilóról. Étkezés-, mozgásreformmal és élet-mód-váltással. Ez "csak" egy normális testalkat, de célom, hogy megyek tovább az utamon. Ha olvasol vagy ismersz, tudhatod, hogy emberből vagyok (plusz nőből is), vannak nehéz időszakaim, vannak szebbek, ritkán, de vagyok néha beteg, előfordul, hogy fáradt vagyok, hogy nincs kedvem enni, de leginkább az, hogy mindent fel tudnék falni. De -ha lassan is- változom, alakulok, és nem csoda kapszulával, nem zsírleszívással, nem fotosoppos cuccokat mutogatva. 

Szerény véleményem szerint nem szabad bedőlni a csalásoknak. Ha valaki szerkesztett képpel hirdeti a módszerét, az az ember hiteltelen. És így a szememben a módszere is. Sokan ígérnek gyors fogyást, sokan bármit megtesznek a pénzért, ígérnek, aztán ott állsz a tükör előtt bikiniben és elsírod magad. Magadban kell hinned, akkor is, ha nehéz, akkor is, ha vannak napok, amikor nem megy, amikor elszúrod. Neked kell megtenned magadért, amit megtehetsz, mert neked kell felvenned a bikinit, neked kell érezned, milyen a saját bőrödben élni. Sok hírességet vagy módszerkitalálót csak addig érdekel a személyed, amíg befizeted a "belépési díjat", amíg az ő termékeit eszed, viseled. Találd meg a saját utad, mert kérdezni, merj hibázni, légy kitartó, és ha nem is holnap, de meglesz az eredménye.

A képszerkesztők pedig arra biztosan jók, hogy készíts magadnak egy motivációs képet: milyen leszel, ha megszabadulsz a túlsúlyodtól. ;-)