Nincs mindig otthon lenmaglisztem, szezámmaglisztem, viszont kenyeret akkor is lehet sütni. És eddig bármit tettem bele, sikerült és finomabbnál finomabb kenyerek születnek.
Az alap: 8-10 tojást teszek egy tálba, fél csomag sütőport, csipet eritritet, 2 csipet himalája sót.
Ebbe jöhet mindaz, ami van otthon.
Most tettem bele 2 marék tökmaglisztet, 1 marék kókuszlisztet. A kis chopperemen megőröltem szezámmag-lenmag és napraforgó mag keverékét. A masszához öntöttem. Gyakorlatilag minden "mindenmentes" dolog mehet bele, egészen addig, amíg eléri a tészta a megfelelő állagot: ha egy sűrű palacsinta tészta állagot kapok, a dolog rendben van. (Inkább sűrűbb legyen, mint híg.)
Máskor tettem bele 1 kanál útifűmaghéjat (mert annyi volt otthon és el szerettem volna használni), vagy fél kis zacskó szárított medvehagymát. Sosem ront az állgon és az ízen.
Ha megvan a megfelelő állag, mehet egy sütőpapírral kibélelt nagy gáztepszibe.
20 percre szoktam állítani a teatojást, ekkor tűpróba jön. Nem kell csont keménynek lennie, ha már nem ragad semmi a villára (ez az én "tűm"), kész is van.
Ez 16 szelet.
Mivel egy nap nem eszem sok kenyeret, le szoktam szeletelve fagyasztani. Mielőtt szükségem van rá, kiveszem a megfelelő mennyiségű kenyeret a fagyasztóból, fél óra múlva fogyasztható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése