Séta naplementekor (Ausztria)

 

Napi menü 02.28. (Ausztria)

Reggeli+tízórai: 50 g kukoricapehely, 2 dl tej, 20 g zabkása, 1 fehérjepor, 1 alma, 1 narancs

Ebéd: 100 g sült hal, 50 g párolt vegyes zöldség

Uzsonna: 20 g zabkása, 1 fehérjepor, 1 marék mandula

Vacsora: paprikába töltött körözött.

1256 kcal, 100 g F, 134 g CH, 27 g zsír

(34% F, 45% CH, 21% zsír)

A legújabb családtag: Paganini

Jujj, már majdnem egy hete kinéztem az újságból. Mert rámkiáltott a lapról, hogy hé, heló, itt vagyok! Először megijesztett, aztán megismertem: ő Steffi unokatestvére! Steffi az én drága csodaserpenyőm, egy kész világszám, és anno ő is odavonzott magához. Tudtam én, hogy van egy unokatestvére, csak azt nem tudtam, hogy itt él Ausztriában! De most egymásra találtunk :) Régóta álmodoztam Paganiniről, remélem, örökölte a serpenyő rokonság zsiradékmentes sütésre hajlamosító génjét, mert nagyon szeretnék benne csodaszép tükörtojást, palacsintácskákat és zöldségfelfújtat készíteni, olaj nélkül :)

Belső csend: Pszichofitnesz

A nyeremény

Itt írtam róla, hogy tavaly nyertem ősszel egy netes játékban, és reggel itt írtam arról, hogy most is nyertem a Billa születésnapi játékán, három szelvényből kettővel.

A nyereményem egy konzerv paradicsom és 10 deka Leberkäse, amit E-nek adok, ő szereti és eszi is.

Tippeket szívesen elfogadok arra, mit lehet ebből a paradicsomhúsból készíteni. :)

Nyertem!!!

Tavaly szeptemberben nyertem egy netes játékon (itt írtam róla). És ma reggel eszembe jutott, hogy tegnap voltam a Billában, és kaptam sorsjegyeket. Hármat. Gondoltam: kibontom, kitöltöm, és ma bedobom a ládába a boltban. És a háromból kettő nyert!!! Juhéé! Be is szaladok ma a nyereményemért :) Mondtam én, hogy 2013 az én évem! :)

Reggeles, megjegyzéses

Kábé így ébredtem hajnali háromkor. Méghozzá arra, hogy valaki nagyon köhög. Füleltem, és mivel ketten lakunk a házban, és E. csendben volt, rájöttem, hogy én krehácsolok. Nem is kicsit. És hogy totálisan tele van az orrom. Felkeltem, tojilette, előkerestem a zsebkendőimet, názepucen. Aztán benyomtam egy bő adag C-vitamint és visszafeküdtem. Reggel hatkor ébredtem magamtól, viszonylag pihenten és mindenféle szimptóma nélkül. És kapásból tudtam, mi volt ez a hajnali mizéria: Tegnap kabát nélkül rohangáltam E. után, aki két nap után végre (a hótól megszabadított udvaron) -szintén kabát nélkül, papucsban- szó szerint gyermeki boldog mosollyal az arcán rodeózott a kis négykerekű kocsijával -szerinte Mercedes...- fel és alá, ki az utcára, majd vissza... És hát azért nyár még nincs, sőt tavasz sem igazán, és időközben a nap is lement, és éreztem is, hogy a gerincvelőmig ér a hideg... Szóval átfáztam, no...

 

Ma el kell mennem vásárolni a néninek, és kinéztem magamnak egy Steffi-testvért az egyik üzletben. Ugye Steffi az én kis csodaserpenyőm (akit  ide is kihoztam, és használom is nap mint nap), és már vár rám Paganini, ha sikerül családtaggá fogadnom, bemutatom majd a blogon is :)

 

Már beszereztem a  kis meglepiket a családtagoknak, a húsvéti ajándékokat a három keresztgyerekemnek és B-nak. Három nap még, és megyek haza. (Mivel tudom, hogy két hétig kell itt lennem, ilyenkor már nagyon várom, hogy jöjjenek értem. Amikor Olaszországban dolgoztam, márciusban mentem ki, és mivel tudtam, hogy novemberben mehetek csak haza, augusztusban még álmodozni sem mertem arról, hogy egyszer hazakerülök :))

 

Már két adag cuccosomat kimostam, és utazótáskába kerültek azok a dolgok, amikre már nem lesz szükségem hétfőig. Jó ez így, mert csomagolni nem túlzottan szeretek (nincs hozzá türelmem), és nem marad minden egyszerre az utolsó napra. Bár, ha belegondolok, hogy gyakorlatilag ingázó vagyok és egy hónapban négyszer kell csomagolnom, jobb lesz, ha megszeretem a dolgot. :)

Edzéstipp otthonra 4

itt