Virsli

 

 

 

Ősidők óta nem ettem már virslit. Gondoltam, hogy a héten beépítem az étrendembe, hiszen akad belőle elfogadható áron is, gyorsan kész, mustárral finom. El is indultam virsli beszerző körútra. Úgy terveztem, hamar végzek, csak kiválasztom a megfelelőt, és már mehetek is. Na persze... Olyan 5-6 féle virsli várt a pulton. Szokás szerint legelőször olvasni kezdtem a címkéket. Első: szőlőcukros, tartósítószeres, nem jó. Vissza a pultra. Második: ugyanaz, mint az előzőnél, de még két féle, kimondhatatlan nevű adalékanyaggal több volt benne. Nem jó, vissza a helyére. Csakhogy amikor mindet elolvastam, és még a drága virslik is telis tele mindenféle oda nem illő dologgal! Oké, át a másik boltba. Ott vagy 20 féle virsli a polcon. Oké, itt biztosan lesz megfelelő. Az elsőnek már ránézésre hosszú volt az összetevős listája. Túl hosszú. Mert ha arra gondolok: virsli, nekem az jut eszembe, hogy húsból és fűszerekből áll. Ehhez képest a legnagyobb hústartalom 80% volt az egyikben, mellette simán annyi adalékanyag, amiből kijön a maradék 20 %... Rendben, van itt gyerek virsli is. Vagyis csak a neve alapján. Iszonyat hosszú összetevős listával, mindenféle dextrin, oxidáns, és többféle gyümölcsből kivont akármi... Hát itt már nem hátast dobáltam, hanem hátraszaltókat, de amolyan jobbrabalraordenáréirdatlan rendszeresen... És a hab a tortán: ebben a gyerekeknek szánt förmedvényben "ajándék" matrica is található, hogy esetleg a gyereke kiharcolhassa magának, hogy márpedig neki a matricás virsli kell...

itt

itt

 

 

A középkorban máglyán égettek volna el, mert mindig azt mondom: nagyon kitervelten, nagyon tudatosan és tökéletesen sikeresen folyik a népbutítás. Világszínvonalon mérgeznek minket testileg és szellemileg. Nekem nincs tévém, nem tévézek már több mint 3 éve, de kint, Ausztriában néznem kell esténként E-tel, és film közben jönnek a reklámok. És én ordítani tudnék, hogy hazudnak, hogy nem ott a legolcsóbb, hogy fej-, hát- és egyéb fájásra nem rögtön tablettát kell szedni, meg mérgező krémmel magunkat kenegetni, lehet máshogy étkezni és sportolni; hogy attól az átok hiperszuper mobiltelefontól nem lesz boldogabb a család; hogy hiába szívbarátnak feltűntetett egy margarin, ha egyszer a margarin önmagában nem emberi fogyasztásra való... Frenetikusak a reklámok, kikapcsolják a tudatot az érzelmekre hatva, elhisszük, megvesszük, mérgeződünk...

 

És csodálkozunk, hogy fáj a fejünk, pedig nincs is front; hogy nyugtalanok, túl izgágák a gyerekek, nem tudnak egyszerű dolgokra sem odafigyelni, pedig mindenki nyugodt ember volt a felmenőink közül. A fejfájásra persze bekapunk egy tegnap reklámozott, legújabb csodapirulát (vagy éppen azt, amit az orvos felír, persze pont attól a gyártótól, akivel szerződése van), a gyereket meg elvisszük iskolapszichológushoz, aki megállapítja, hogy hiperaktív (ADHD-s - apropó, tudtad, hogy ez csak egy elmélet, és a kiagyalója visszavonta az erről alkotott véleményét???), felírják neki a nyugtatót, és itt bezárul a kör, és folytatódik az ördögi kör. Elhiszed a reklámot, gondolkodás nélkül vásárolsz, beteg leszel, gyógyszert veszel, mert elhiszed, amit sulykolnak... 

 

Nem bántok senkit. Mindenki a saját életéért felelős. Ami biztos: vannak már néhányan, akiket "megfertőztem" a gondolkodásmódommal, egyre többen egyre több üzlet egyre kisebb részén keresgélnek. És olvasnak, figyelnek, gondolkodnak. Anélkül, hogy bárkire is ráerőltetném a véleményemet.

 

Persze virsli nélkül jöttem haza. Jó lesz helyette a fincsi kis csípős, házi kolbász. :-)