Korábbi bejegyzések a folyadékról:
(Stock Foto)
Tipp
Mindenki maga dönti el, mennyit iszik. Sztem mindenki tudja, hogy mennyit kell(ene) fogyasztani a folyadékból (nem cukros!!!) egy nap. (A cikk a bejegyzés végén összefoglalja a miérteket.)
Az én trükköm egyszerű: minden étkezéshez megiszok egy bögre zöld teát és egy pohár vizet. Ha csak 2 decis pohárral számolok, ez akkor is minimum 2 liter. Edzésekkor elfogy 1-1.5 liter víz, a folyadékveszteséget pótolni kell, ha lehet, ásványi anyagostól (az izzadság ugye nem csak víz).
Ha napközben éhes vagyok, először iszom. Ugyanis sokszor nem a szomjúságközpont jelez, ha szomjas a szervezet, hanem úgy érzed, enned kell.
Ha dolgozom, viszek 1 liter teát és 1 liter vizet minimum, délelőttre. Ott is és a kocsiban is mindig van víz, hogy legyen nálam. Mert útközben venni idő- és pénzkidobás (kis boltokban drágább minden). Jobb ezt (is) előre tervezni.
Ha utazom, vezetek, akkor a kocsiban van odakészítve egy fél literes üvegben a víz vagy tea, és a csomagtartóban még a készlet. Úgyis meg kell állnom pipilni, akkor fel lehet tölteni a falkont.
Készíthető, vehető olyan flakon, ami jelzi, hol tart az ember az ivásban.
De ha csak azt mondom, hogy a megfelelő folyadékbevitel segíti az emésztést és így a fogyást? :)
"Folyadékszükséglet
A napi folyadékbevitel minimális szükséglete
még téli idõszakban is 2-2,5 liter, nyáron legalább 3 liter. Ez az egészséges anyagcseréhez feltétlenül szükséges. Az elfogyasztott folyadék mennyiségébe bele kell számolni a teák, kávék, levesek és egyéb ételek folyadéktartalmát is.
A szomjoltásra legalkalmasabbak a szénsavmentes ásványvizek, a frissen préselt gyümölcs- és zöldséglevek, valamint a teák (zöld-, mate, gyümölcs-, vörösteák...).
A folyadékfelvételi igényünk legjobb „jelzőrendszere” a szomjúságérzet kialakulása. A kisgyermekek és az idős emberek viszont kevésbé érzik a szomjúságot az átlag populációnál, ezért a szokásosnál gyakrabban kell őket folyadékkal kínálni, a kiszáradás megelőzése érdekében.
Napi folyadékszükséglet
Mindennapjaink során, a teljes folyadékszükségletünk legjelentősebb részét (kb. 1500 ml-t) folyadék formájában vesszük fel, a másik része, kb. 800 ml származik a táplálékok szabad és kötött víztartalmából. Jelentős víztartalmuk van a gyümölcsöknek és a zöldségféléknek (80% feletti), valamint számottevő mennyiség található a húsokban, halakban, húskészítményekben is (60% felett). A tápanyagok elégetésekor átlagosan további 200 ml víz képződik. A veséink által kiválasztott napi vizelet mennyisége kb. 1400 ml. Viszonylag sok vizet párologtatunk el (300 ml) a légzés folyamán és a bőrön keresztüli vízveszteségünk (párolgás), izzadás nélkül is legalább 600 ml naponta, a széklet víztartalma megközelítőleg 300 ml.
Az összesen felvett folyadék mennyisége megegyezik a leadott, illetve kiválasztott víz mennyiségével, ebben az esetben tehát folyadékegyensúly áll fenn. A szervezet belső vízállományában bekövetkező legkisebb változások erőteljesen befolyásolják a sóháztartást is, és fordítva. A víz-, vagy a sóháztartás jelentős eltérései súlyos, akár életveszélyes anyagcsere- zavarokat idézhetnek elő (kiszáradás, vízmérgezés). A folyadékigény erősen függ a külső és belső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától, a fizikai aktivitástól a táplálkozástól és a verejtékezés nagyságától.
Tanácsok, hogy ne felejtsünk el inni!
A víz a legjobb szomjoltó és még felesleges kalóriát sem viszünk a szervezetünkbe!
Fél literes palack a legjobb mérce, hogy mennyit ittunk (nyáron, legalább 6 palacknyi vizet, teát, gyümölcslevet szükséges inni),
- munkahelyen tegyük az asztalra, így nem felejtjük el (feltölteni azért szükséges!),
utazáskor se felejtsük el magunkkal vinni (ha otthonról visszük két nyereségre is számíthatunk, nem kerül sokba és tudjuk, hogy mit iszunk),
ha hosszabb útra megyünk érdemes két palackot vinni és az egyiket jól lehűteni (fagyasztani), hogy tovább hideg maradjon,
ne igyunk jéghideget, mert könnyen ártunk magunknak a melegben és megterheli a gyomrot is."