Pénteken M. küldött egy linket: benne lennék-e. Igent mondtam.
Szombat
Természetes ébredéssel keltem. 10/6. Jöhet egy koktél. Délelőtt M. boltba indult, mondtam neki (mivel 10/6, a koktél is bennem), hogy megyek vele, jó lenne kicsit a lakáson kívül is lenni). Már amikor a cipőmet húztam, éreztem, ez már nem 10/6. Amire leérünk és beültem a kocsiba, 10/9, akkor gondoltam: nem baj, megyek, max maradok végi ülve a kocsiban. Nem tettünk meg 1 km-t, megkértem M-t, vigyen haza... Lefeküdtem kicsit, jobb lett, 8-as, az meg már egész jó.
Délután is maradt a 8, M. kérdezte, tudok-e így menni. Mert hogy foglalt egy szállást Baján (ez volt az előző napi link). Persze. Egy órán belül ott vagyunk, van kórház, útközben tudok inni, pisilni. Így -egy újabb koktél után- mentünk.
Cuki szállás, vacsora előtt mini séta a Sugó-sétányon (az én tempómban).
Vacsora a szálláson.
Desszert: egy (gyógyszer)koktél.
Aztán átmentünk a szomszéd utcácskába, M. nagyon szerette volna megnézni az Armstrong rock és jazz kocsmát. Itt lőtt rólam egy képet, amire elsőre azt mondtam: ezen nem is nézek ki annyira nyúzottan, a húgom is azt írta: végre nem egy szenvedős kép.
Tán fél órát voltunk itt, majd visszamentünk a szállásra. Beszélgettünk a teraszon, zenét hallgattunk telóról.
Vasárnap
Rosszul aludtam, reggel úgy ébredtem, mintha a vesém "keresztre lenne feszítve", koktéllal indítottam. Hát nem lett jobb. Reggelizni át kellett menni a fő térre a Duna szállodába, 1 km, de kocsival mentünk, mert nem voltam jól, erős 9-es. Alig tudtam valamit enni és csak egy kapucsínót ittam, M. meg is jegyezte: "Ilyenkor te már a 3. kört szoktad enni". Vissza kocsival a panzióba, és le kellett dőljek kicsit. M. összerakta a maradék cuccomat a bőrcsibe, aztán indultunk haza. Útközben jobb lett (8-as, és maradt is ez egész nap, kivéve, amikor 9-esig is felment).
Otthon egész nap feküdtem-bóbicáltam, délután jött a 2. koktél, este negyed 8-kor a 3. De képes voltam teregetni és ma én készítettem az asztalra a vacsorát.