Újabb 9 órás munkanap.
Szeretem a gyerekeket. Mindegyik a maga módján egyéniség, különleges.
A rendszer f. o. s. Bedarál, lemészárol, elemészt gyereket, szülőt, pedagógust. Megemészt és kiköp. Pont. Tanítóként világosan látom. A szülők óriási többsége nem veszi észre. A gyerekek... Szenvednek. Én is. Nem kicsit.
Az új életp.ályam-odell maga a h-alál. És a n.at is. A tank.önyvekről nem is beszélve.
Tanító vagyok, de nem számít, mit csinálok az órákon, mennyiféle és milyen módszereket vetek be a gyerekekért, van, aki szerint én vagyok a legutolsó.
Nem írhatok többet róla. Már az eddig lejegyzettekért is köt.él lenne a jussom. Nem túlzok.
Azt hiszem, hogy jó úton haladok a ki.rú.gás felé. De tudjátok, mit? Választhatok, hogy behódolok, és azt teszem, amit a r.endszer elvár tőlem (a gyerekek leb.utítása), vagy amíg benne vagyok, úgy cselekszem, hogy a gyerekeknek jó legyen, legyen sikerélményük, érezzék jól magukat, ne üljenek negyvenöt percig, beszélgessünk, mondhassák el, ami bántja őket, érezzék magukat biztonságban, mondjam el nekik, ami nem úgy van, mint a tank.önyvben leírtak, gondolkodásra késztessem őket, segítsek nekik mindenben.
Két iskolában tanítok (az egyikben németet és népismeretet, a másikban 2,-4. összevonásban magyart, 1.-2. és 3.-4. összevonásban rajzot, 3.-4. összevonásban környezetet, 3.-4. összevonásban digitális kultúrát, 1.-ben etikát. Az egyik suliban az első megoldást próbálom ki, a másikban a másodikat.
Mindemellett már indítottam az egyik suli összes tanulóját német versenyen, írom a cikkeket a ta.nkerületi újságba, vezetem az munká-bajárás költségtérítés dokumentumait, tananyagokat készítek, 99%-ban minden órámon használok digitális tartalmakat, továbbképzésekre járok, és nem sorolom, semmi értelme.
A gyerekek nagy része szeret, megbízik bennem, biztonságot jelentek nekik, lógnak rajtam, mesélnek (...), rajzolnak nekem, ez számomra hatalmas elismerés.
Nagyon nehéz a mai generációval, de sokkal könnyebb, mint a felnőttekkel (az én generációmmal).
Roppant kellemetlen fizikai tüneteim vannak, például a krónikus köhögés, ami 90%-ban az iskolában jön rám.
"Mi állhat a köhögés lelki okainak hátterében?
Köhögésnél a lelkében felgyülemlett feszültségek törnek fel nemcsak a tüdejéből, hanem a lelkéből is. A köhögéssel felszabadultabbá válik, és nemcsak testileg, hanem lelkileg is megkönnyebbül.
A köhögéssel védekezik is a szervezete másokkal szemben, mert ez távol tartja őket. Azt üzeni, hogy maradjanak Öntől távol. Az agresszív védekezés és lerohanó támadás eszköze is lehet, például az ugató köhögés. Ez elsősorban kisgyerekeknél fordul elő. Azért, mert a légutak beszűkülése miatt alig kapnak levegőt. Jelentkezhet azonban felnőtteknél is." (forrás)
Nem tudok tovább írni, szörnyen fáradt vagyok.