Munka. Igyekszem figyelembe venni a gyerekek eltérő képességeit. Pl. elsős németen a rajz kötelező, de nem muszáj színezni, a névelő pöttyét le kell rajzolni. A kezdőbetűt év vége felé már fel szoktam írni a táblára, de csak az írja le, aki szeretné (szinte mindenki leírja). Van, aki így már most tudja, hogy a német á betűn nincs ékezet, vagy hogy a z betűt a Zitrone szóban z-vel írjuk, de c-nek ejtjük. És van olyan kicsi, aki kéri, hogy írjam a táblára a teljes szót, mert ő le szeretné másolni. Természetesen (és nagy örömmel) megteszem. Így született ez a mai füzetlap:
Munka után beszerző körút és egy kis élvezet, freikávé.
Este 6 után estünk haza. Ekkor kezdtem neki a főzésnek. Holnap Hőgyész, anyu mami ápolása miatt nem alszik, hulla fáradt, legalább főznie ne kelljen. Sült karaj készült párolt zöldséggel és borsópürével négy főre. És sütöttem egy gyors sütit is (zabliszttel és eritrittel).
Egész nap borzalmasan sajog a fogam. Fájdalomcsillapítózok. Nem akarom túladagolni, de roppant nehéz kibírni a következő adag megengedett bevételi idejéig.
Tegnap kezdtem szedni az antibiotikumot. A napi 4 szem 24 órára elosztva nehezen teljesíthető, ha pontosan szeretném bevenni, de kaptam a fogorvostól tippet, hogyan megoldható. Így is korábban kelek és később fekszem a szokásosnál. De hát ez van, csak hasson.
Napi cuki. Az egyik óra után odajött hozzám egy prüntyő, átkarolta a karomat:
- Timi néni, köszönöm, hogy megtartotta nekünk ezt az órát!