Hazaértem a 8 órás munkából. Gépeltem, kitöltöttem, szerkesztettem, átnéztem (...) egész nap. De nem volt hőség és az ilyenkor szokásos pörgésen kívül nem volt semmi extra.
Hogy ne csütörtökön kelljen kapkodom azért, hogy találjak valami ruhát az évzáróra, ma nekiálltam keresni. A legbővebb ruháim is szűkek. Terhesnek nézek ki. És úgy áll rajtam minden, mint tehénen a melltartó.
A hormontablettától a melleim is nőttek. Ha hízok, mellre is megy rögtön. (A képen a vonal a hormonkezelés kezdete.)
Oké, konstatáltam: nem én leszek a főszereplő az évzárón, tehát nem engem fognak nézni, és ha valaki terhesnek néz, nézzen. (Legalább lesz téma a faluban. 😁 )
Tettem-vettem itthon lightosan. Napok óta nem fáj a hasam, ki kell használni a cselekvésre. Aztán egyik pillanatról a másikra ... Paff. Hidegrázás és görcs. A semmiből. Szinte mindenhol van a koktélomból, így csak kinyújtottam a karom és vehettem is be az elsőt...
Így megy ez...