Tavaly augusztusban is új munkahelyre mentem, volt dolog rendesen. Ez tipikusan az az időszak, amikor úgy tűnik: túl sok a feladat és túl kevés az idő. Tavaly sokat terveztem, megvolt az étkezési és mozgásterv is, aztán sokszor borult a terv. (Mostanában nemigen tervezek: a pici, amit reggelire csomagolok, se fogy el, általában délután hazahozom legalább a felét.) És szinte minden nap úgy éreztem: ha nem aludnék, akkor sem készülnék el mindazzal, amivel szeretnék.
A bal oldali tavalyi, a jobb oldali idei kép:
Idén jóval kevesebb tantárgyat tanítok, nem lesznek szakköreim sem.
Már tavaly terveztem, idén viszont megvalósítottam: tematikusan összegyűjtöttem a némethez az anyagaimat. A doboz a mappákkal már ezer éves, arra várt, hogy végre használjam. Én így sokkal gyorsabban, hatékonyabban tudok benne keresni, a saját munkámat könnyítem meg vele.
Idén is 2 (3-4) hetemet rászánom, hogy félévig előre gondoljam az órákat és felskicceljem magamnak, de először az első két sulihónapra mindenképpen.
Tavaly is mindig közbejött valami, az idei év is sűrű, ez a hetem és a következő is olyan, hogy többször nem egy, hanem két helyen kellene lennem egyszerre, de még mindig nem klónozta(tta)m magam. :) A júniusi görcs óta járok kivizsgálásra, és ha időpontot kapok (nem egyszerű), akkor megyek. Szerencsére a főnököm megértő. Ez most az az eset, amikor tényleg nem foglalkozom azzal, ki mit gondol (új munkahely ugye pl., ahonnan "nem illik" hiányozni rögtön az elején), az egészségem a legelső.
A suli kis tünemény, munkaidőben inkább itt szeretnék lenni, semmint vizsgálatokon. :)
