Csöppet hideg volt reggel... Minden csonttá fagyva, elkorcsolyáztam a pályaudvarra reggel hatkor. Szuper a termo nadrágom, amit két éve vettem egy turkálóban (vadi új volt), szuper a (kínai) hótaposóm, ma sem fázott a lábam, szuper a (kínai) kabátom, meleg, nem fúj át rajta a szél. Szupi a sálam (én horgoltam két éve), a (kínai) sapim, nagyon jó meleg. És minden, ami csak kívül rajtam volt, aranyosan "megderesedett", a hajam is, tényleg nagyon hideg volt.
A munkanapot megint végigsuttogtam, aztán M. meglepi: eljött értem és Pécs felé kerültünk, Frei.
Hétfőn a Frei után ment el a hangom, most pedig a Frei után kezd visszajönni.
Változom. Erről mostanában szösszentgettem, de tényleg így van: változom. Nagyon. Hirtelen, gyorsan történnek olyan dolgok, amik eddig nem így voltak. Egyik napról a másikra megváltozik véleményem dolgokról. Ma öltöztem, és néztem a lábamon a bőrt: jesszusom, ez tényleg az én lábam? Már majdnem teljesen ősz vagyok. Iszonyatos az alvásigényem, szinte mindig tudnék aludni. És az ételek... Konkrétan nincs étvágyam jó ideje, inkább úgy mondom: nem kívánok semmit, viszont állandóan éhes vagyok, gyomorkorgósan. És odáig jutottam, hogy már nincs olyan élelmiszer, amitől ne lenne panaszom. Puffadok, szelelek (nagyon durván), görcsölök már szinte mindentől. Ma a karom lett full kiütéses, pedig egy kis zabkását ettem csak áfonyával. Eddig a vajat jól bírtam kis mennyiségben, most rosszul vagyok tőle. Pedig imádtam a vajat világ életemben. Úgyhogy konkrétan szinte mindegy, mit eszek. Viszont talán mégsem lenne mindegy, mert iszonyat plötyi vagyok, a bőröm narancsos lötyi, viszont egyszerűen nulla a motivációm. Kínlódás a kaja, a mozgás. És mindez még mindig nem panasz, csak egyszerűen nem ismerek magamra, sokszor felmerül bennem, hogy ki ez a másik nő, akinek a testébe kerültem, avagy kinek az agya költözött belém, hogy hagyom, hogy ilyen test plöttyedjen a csontvázamra... Viszont sok mindent, amin eddig -nagyon- kiakadtam, simán figyelmen kívül tudok hagyni, ez a "ki mit gondol rólam" dolog például valahogy egyáltalán nem érdekel. Ahogy ezt a bekezdést most visszaolvastam, arra jutottam, hogy ezt a folyamatot úgy hívják: öregedés. És most megszelidítve bölcsebbé válásnak nevezem. 😊 Minden másra meg ott a mászterkárd.