A munkás két héten a címben leírni a 13-at nagyon jó érzés, mert egy nap még és mehetek haza. Itthon leírni a 13-at nem túl felemelő. Nyűgös, kínlódós, sok teendős, sürgető, dolgos, néha kapkodós...
Délelőtt fogorvos plusz röntgen, főzés. Délután V-val a Madisonban.
Aztán fél nyolctól kenyérsütés (2 adag), sütisütés (3 adag). És addig nem fekszem le, amíg nincs rend és be nem csomagoltam.
(Télapós görcsök miatt ma négy fájdalomcsillapítót vettem be, nehéz így koncentrálni bármire is, de enélkül fetrengenék. Még így sem egyszerű. És írt a váltótársam: romlott kint a helyzet, hát persze, hogy az éjszakát is érinti a téma...)