Mohácson tél van. Fehér, hideg, jeges. Szép. Szeretem.
A kinti melós két hét olyan, mint egy hibernáció: amikor hazaérek, felébredek, és fogalmam sincs, milyen nap van. Így esett, hogy bementem a városba a mínusz 8 fokban, és csak a központban esett le, hogy szombat délután van, azaz szinte minden zárva. Viszont imádok felébredni a hibernációból. Legalább sétáltam egyet.
Lottózó volt nyitva, hát irány a sorsjegy. Naná, hogy nyertem!
A kinti két héten volt Snickers, szaloncukor, vaníliás kifli, a hazaúton meg hajaj, minden. Nem élmény a szénhidrát sokk, nem nagy élvezet a lisztes dolgok miatti hasfájás sem, így mától visszatértem a nekem jó dolgokhoz.
E: fűszeres csirke, párolt zöldség
V: hidegtál
Ebéd után nagyon kívántam a csokit, de aztán tettem-vettem, közben el is felejtettem.
Mozgás:
- 26 mp plank
- Kayla/1.
- 3km
Film: A lány a vonaton.
Totál őszintén: a könyv nekem csillagos ötös volt, letehetetlen, hiper izgalmas. A film ehhez képest nálam egyes... Örülök, hogy előbb a könyvet olvastam.
Nagyon (nagyon) jó itthon lenni.
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
