Benne van a pakliban, ha az ember apolokent dolgozik, hogy a beteg meghal. Tegnap jottem ki Omahoz, ma meghalt.
Nyugodt ejszaka volt. Oma 14 orat aludt melyen, nyugodtan. A., az unokaja jott reggel segiteni. Tisztaba tettuk, megmosdattuk Omat, feloltoztettuk, toloszekbe ultettuk. Elkeszult a reggelije is, de harom kinkeservvel osszehozott nyeles utan mar nem ment tobb. Az ebednel mar semmi. Sorra jottek a gyerekei, beugrottak megnezni, mint tegnap is. Oma rossz passzban volt, sajnaltam, amiert nem tudta elmondani, mi a baj. Delutan nyugtalan volt. Elkapta a kezem es nem engedte el. Igy ott ultem mellette, simogattam a kezet. A jobb szemebol elkezdett csordogalni a konny. Torolgettem egy darabig es kozben eszrevettem, hogy furcsan lelegzik. Es a szeme a messzesegbe nezett, a tekintete a semmibe revedt. Azonnal hivtam a lanyat. (Megkertek, barmi van, eloszor ot hivjam.) Ra par percre jott is, de kozben Oma legzese egyre lassabb lett, nem tudtam pulzust kitapintani, amire jott a csalad, mar nem lelegzett. Elaludt. Csendben, gyorsan, orokre.
Furcsa es erdekes ez. Hiszen az elozo apoltam egy honapja halt meg mellettem. Ma pedig Oma. Megereztem, tudtam mar tegnap, hogy meg fog halni. Mar amikor ideertem, ereztem, hogy nem kell kicsomagolnom. C., Oma idosebb lanya kerte tegnap, hogy irjak bevasalolistat, irjam fel, milyen elelmiszerekre van szuksegem. Elkezdtem menutervet irni, de az suhant at az agyamon: semmi ertelme. Nem is lett volna.
Azert is erdekes, mert mint Sitzendorfban, itt is nagyon rendes a csalad. Kedvesek, segitokeszek, baratsagosak. Mindharom gyerek es az unokak is. Ok is megkoszontek, hogy Oma mellett voltam az utolso perceiben. Most is egyutt maradtam a csaladdal es megvaruk, amig mindenki elbucsuzik a halottol. Most se hagtak egyedul. Most is ott voltam veluk, amikor osszeallitottak a listat azok neveiivel, akiket ertesitenek a temetesrol. Es most nem a szomszedasszony, hanem Oma fiaek hoztak el magukhoz, nem engedtek, hogy Oma hazaban aludjak egyedul.
Biztosan oka volt ennek a ket napnak, a csalad is mondta, sot szerintuk nemcsak az, hogy Oma ne egyedul haljon meg, hanem hogy megismerjuk egymast.
Nem akarom tulagyalni a dolgot. Igy tortent. Pont. Termeszetesen ertesitettem az ugynokseget is es az utaztato ceget is celhivtam. Elvileg holnap hazautazom. Megint csak semmi konkretumot nem tudok. Talan majd holnap reggel...
2016. október 20., csütörtök
Motiváció
"Semmi sem lehetetlen, ha a szándék mellett időt és energiát is áldoznak rá."
Facebook oldal: Boszorkánykonyha