Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
2016. április 11., hétfő
Hétfő
E: tárkonyos raguleves, zöldséges csípős csirke, krumpli, saláta, marék mogyoró
V: ld. reggeli+az ebédről marad saláta
Mozgás: 4.64 km
Napozás
(A krumpli nem ketogén, a mogyoró sem. Nem étrendet akarok tartani, mindent megeszek, ami nem okoz emésztési galibát.)
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
2016-ban 2016 km/ 2. összefoglaló
1. összefoglaló itt
Jó pár éve találtam ki, hogy lefogyok és futni fogok. A kezdeti nehézségek után egy parkba jártam, munka előtt, reggelente, kimerészkedtem a többi ember közé, akik szintén futottak. Aznap korán volt még, egyedül tettem a köreimet, amikor megbotlottam, felrepültem a levegőbe, majd csúszva egy szegélyen landoltam, betonról átcsúszva rajta a kavicsos-salakos részre. Iszonyatosan nagyot estem. Az arcom kivételével nem volt hely a testemen folt, karcolás, seb, fájdalom nélkül. A bőröm alá befúródtak-ékelődtek a kis kavicsok. Alig tudtam haza-, aztán a munkába elvánszorogni. Nagyon lassan gyógyultam. A félelem viszont befészkelte magát a tudatomba, és nem is múlott el, évekig. Féltem. Egyszerűen nem mertem futni menni, mert bennem volt az: mi van, ha újra esés a vége? Pedig fölöslegesen aggódtam. Hiszen bárki bármikor eleshet, nem kell ahhoz futni, még a lakásban is lehet szerencsétlenül megbotlani. Mégis évek kellettek ahhoz, hogy felhúzzam a szerelésem és futni menjek.
2016. április 1-jén elhatároztam, hogy lefutok-gyaloglok 2016 km-t. A januári 100, a februári 102, a márciusi 125 km után áprilisban két hét alatt megvan 92 km.
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha