Önmagamhoz képest nem sokat, de azért fotóztam a két nap alatt.
Húgom kis(?)lányával, szintén vele kapucniban és anyu is csatlakozott a kapucnijával a kapucnis csajokhoz.
Rövid volt az idő, de sok mindent csináltunk. Például festettünk néhány tojást.
P. születése óta állandóan mozog. Nem fotóztam mindent, de mozgott fent, lent, kint bent... És imádta a cipőmet. Rajzolt, alkotott, a kocsimat szinte teljesen egyedül kívül-belül kitakarította.
Volt ajándékozás, rúzsozás, buborékfújás. És az elmaradhatatlan párás ablakra rajzolás. Ezt én is tettem már gyerekként, ugyanitt. És tanultunk is, mert P. irtózatos mennyiségű házit kapott a tavaszi szünetre (na és erről meg az oktatásügyről regényt tudnék írni, és nem lenne túl vidám, sem optimista...).
Persze ettünk is.
Ez pedig a szombati és a mai kedvenc képem. Három és négy generáció.
És van a családban ötödik generáció is, Z. még nincs egy éves, remélem, egyszer összehozunk egy öt generációs fotót is.
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
