Február 28-án indultam.
Ma, március 11-én repültem haza. Siettem minden becsekkoló ponton, hogy az elsők között mehessek ki a géphez, akkor még van kis idő fényképezni, nézelődni.
Iszonyatosan fáradtan, de a repülőn megerőszakoltam még kicsit a szervezetemet és nem csuktam be a szemem, nehogy elaludjak, élvezni akartam minden egyes másodpercét.
R: még Hartheimban 2 keto kávé, 2 saját kenyér vajjal, paprikával
E: a reptéren 1 szendvics, aztán a repülőn 1 szendvics. A múltkor hazafelé a reptéren ittam kávét, most a repülőn. Ki tudja, mikor repülhetek legközelebb...
V: 6 gombóc töltött paprika (köszi, A.!) és M. hozott 2 puncs szeletet (mert mignon nem volt), azt is bevágtam. Éhes voltam, szerintem már a fáradtságtól, nagyon jólesett.
Irtó jó volt repülni. Egyszerűen imádom. A legjobb a fel- és leszállás, a kanyarodás, de minden szuper. Fentről látni az Alpokat, na, hát mese ez az egész. Wc-n is voltam persze, szerintem nagyon vicces, amikor leszippantja a gép a cuccost a kagylóból.
Kegyetlen fáradt vagyok. "Máma már nem hasad tovább..."
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
