Csütörtök (Mo. 14/11.)

Latin kisegér (musculus, magyarul izom) mozgolódik a bőröm alatt.

R: (már anyuéknál) minden húazannnnyáteztismamegkellennimielőttmegromlik maradékból rántotta

Anyu "zöld vize", mennyei frissítő volt. 

(Reci majd lesz.)

Súlyok kellenek a lábamra. A mozgáshoz. A három lány (anyu, mami, én) összedugta a fejét és semmi perc alatt meglett a koncepció. Só, maradék anyag. Nem az esztétika a lényeg, hanem a praktikum.

És kész is 2 db 1 kilós és 2 db 2 kilós lábsúly.

Darabonként 75 Ft-ból!!!

Terülj, terülj, asztalkám.

Ebéd: karfiol leves...

... natúr zöldségek, párolt zöldség, húsgolyó, sült csirke, pár szem sült krumpli (két ilyen tányérral).

Nagyon jó érzés, hogy az ember megy a faluban az utcán és sorra állítják meg az emberek, hogy "De régen láttalak! De tudok ám rólad, olvasom a Boszorkánykonyhát!" :)

V: málna, meggy, mandula

És az is nagyon jó érzés, hogy ezt a pakkot csomagolta nekem anyu:

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Motiváció

“Ha mindent addig halogatsz, amíg nem vagy teljesen biztos benne,

sosem fogsz semmit se megcsinálni. 

A cselekvés az önbizalom erősítője és építője.

Kételkedhetünk cselekedeteink eredményében, de az okában is.

Cselekedetünk lehet sikeres, de szorulhat kiigazításra.

Azonban bármilyen tett jobb, mint a semmittevés.”

Norman Vincent Peale

Főleg régebben nem igazán voltam biztos abban, hogy jól eszem, hogy megfelelőek az edzéseim. Mármint a célom eléréséhez, hogy tónusosabb legyen a testem. Egy éve megy a ketogén étkezés, ami számomra könnyű, nap mint nap mennyei étkek, sosem vagyok éhes. Sokfélét mozogtam mindig, most 14. hete megy a Freeletics. Mellette séta, túra, úszás, biciklizés, mikor mi. 

Régebben nem volt elég, ha eggyel beljebb tudtam állítani a nadrágomon az övet. Változást akartam, de hatalmasat és azonnal. Sőt inkább tegnapra.

Ma már tudom: ha az ember csak kis lépéseket tesz is, de folyamatosan, annak mindig meg van az eredménye. És ma már nagyon tudok örülni akkor is, ha csak aprócska változásokat is felfedezek magamon. Mert nem parázok, hogy "jaj, de hát mikor alakulok már", hanem teszem a dolgom. És tudom: a változás folyamatosan zajlik és picinyenként majd szépen megmutatkozik, ha eljön az ideje.

Ma reggel elmentem a tükör előtt és megláttam a vádlimat. Mármint hogy van. És hogy a lábszáramon is van izom :) 

Hát, kis Boszi, ügyes vagy, simán vállveregetés :) Csak így tovább! 

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Bölcs

Facebook oldal: Boszorkánykonyha