Egy blog egy boszorkányról és konyháról, életről és módról, izomról és építésről, zsírról és csökkentésről. Magamnak: mementónak, és mert szeretek naplót írni, fotózni; másoknak: örömre, ötletnek, olvasgatásra.
2015. január 17., szombat
Szombat (Au. 14/13.)
Elalvás minősége: 4
Alvásminőség: 5
Alvás: 23.00-7.00
A mai nap időjárása végig ilyen volt: szürke, sötét, komor. És csak esett, esett, esett.
Hosszú ideje ma megint jöttek "előérzetek", "megérzések". Csak hogy most már nem hozzák rám a frászt, nem akadok ki, nem kezdek el agonizálni és agyalni rajtuk. Mert valahogy úgy gondolom, a megérzések egyfajta tapasztalaton alapuló dolgok, amik bizonyos valószínűséggel megtörténhetnek. Tehát lehet, hogy akár 100%-os bizonyossággal meg tudok dolgokat előre mondani, de ezentúl nem félek tőlük. Tudomásul veszem, és esetleg egy-kettőre előre fel is tudok készülni lelkileg.
Változásokat is érzek, Rajtam múlókat és rajtam kívülálló okból bekövetkezőket is. (Boszi vagyok vagy mi...)
A számítógépem továbbra is tökéletlenkedik, emellett 117 olvasatlan üzenetem van, így megint mea culpa, mindenkinek válaszolni fogok.
Étek:
R: most este jöttem rá, hogy elfelejtettem lefotózni. A sonkás rántottát. De kábé ezer ilyen fotó van már a blogon, gondolom, ez a mai nem fog hiányozni senkinek :)
E: (délután) 1 kis paradicsom, sajt, kolbász, sonka, marék mandula
V: pár falat krumpli, pár falat sült csirke, kis adag saláta.
Most képtelen vagyok visszakeresni, de tavaly ilyen tájban történt ugyanaz, mint most. Nem bírom a húst. Szó szerint rosszul vagyok a nyers hús szagától, attól a szagtól, amikor sül és magától az ízétől is. Ma is csak azért ettem belőle (undorral) pár falatot, mert készen volt és mert nem szeretek ételt kidobni. Talán a vallásos szellemben nevelt énem áll a dolog mögött: elvégre böjti időszak van...
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha