2013. október 23., szerda

Új fejezet / 73. nap

Anyunál és maminál voltam. Amióta az eszemet tudom, rengeteget voltam itt, kicsit mindig olyan, mintha haza mennék. Magdi nénit, a 2. szomszédot is születésem óta ismerem. Gyerekként sokat voltunk náluk, szerettem ott lenni. Azóta is mindig örülök, ha látom, mindig örül, ha lát. Tegnap hozott egy nagy vödör -saját- diót. Nagyon örültem neki. Így a mai reggelim egy nagy bögre tejeskávé volt és diótörés.
 
 
Mami segített, K. is besegített, gyorsan haladtunk. És lett 1 kiló 25 deka friss, házi dióm :-)

 
Délelőtt kb 5 szem diót ettem és pár szem szőlőt (max 10-et).
 
Ebéd: csontleves sárgarépával, friss petrezselyemmel,

 
hatalmas adag fokhagymás sült csirke, vegyes saláta (a többieknek fasírt volt, zöldséges rizs, szilvalekváros bukta).

 
Délután fél marék mazsola-napraforgó elrágcsálásának esete forgott fenn.
 
Vacsora: lángos.
Mivel anyutól kaptam egy szatyornyi karalábét, friss, házi, zsenge, szinte édes, már hazafelé az autóban kigondoltam, hogy ebből bizony lángosféle lesz. És az is lett :-)


Megjegyzés: sokkal jobban érzem magam, amióta igyekszem követni az éhségérzetemet és csak akkor enni, ha megéhezem. Nem akkor, amikor korog a gyomrom, még előtte. A vizet sem vedelem hordószámra, mégis minimum 1.5 liter lecsurgott ma eddig. Nem eszem magam pukkadásig, amolyan kellemesen jóllakom, éhes nem maradok. Nem terveztem előre, nem számoltam a kalóriát és a makrókat. Nem álltam mérlegen 2 napja. Jól vagyok. :-)

Recept: Lángos (paleo)

- Két kis karalábé megpucolva, apró darabokra vágva, puhára főzve.
- Leszűrni.
- Két tojással összemixelni.
- Egy lángoshoz 2 ek masszát venni, FORRÓ, kókuszzsíros serpenyőben kisütni.
 
 
(Nagyon híg, türelmesen meg kell várni, amíg az alja egybe sül, csak utána megfordítani.)

 
(Nekem 6 darab lett.)
 
Vékonyra szeletelt fokhagymával, kis sajttal (a sajt nem paleo), megsózva tálaltam.



Arany középút, avagy terézanyu leléptetése

Nagyon régóta kerestem az "arany középutat". Étrendben, életvezetésben, párkapcsolatban, munkában, az élet minden területén. Minél többet olvastam, tanultam, tapasztaltam, annál inkább kezdtem elveszteni a fonalat és önmagamat. Mostanára ott tartok, hogy fogalmam sincs, ki vagyok, mit akarok. A lány, akinek annyi álma volt, hangos volt, mindig nevetett, tele volt tervekkel és vakmerően ment is a céljai felé, mára teljesen elnémult, csak hallgat, igyekszik megfelelni, és belegyömöszölte önmagát a lelke legbelső bugyrába. És ebbe nagyon belefáradt. De a napokban elkezdett hallani valamit. Azt a régi lányt. Ott nevet belül, és egyre hangosabban kopogtatja belső cellája ajtaját.
 
 
Sokáig azt hittem, ha mindenhol ott vagyok, ha fontos vagyok, ha szükség van rám, ha mindent el tudok intézni, ha mindenkinek tudok segíteni, akkor élek. Hogy dolog, rohanás, intézkedés nélkül senki vagyok. Ma már nem akarok okos lenni. Nem akarok mindent tudni. Nem akarok fontos lenni és mindenhol ott lenni. És legfőképp nem akarok megfelelni.
 
Nem vagyok tökéletes. Nem lehetek tökéletes, mert -egyesek számára biztosan kiábrándító, de- nincs olyan, hogy tökéletes. Ilyen vagyok, amilyen. És állítom: nem vagyok dögunalmas szürke kisegér, és nem vagyok szerethetetlen. Tudok kiscica lenni, de ha a helyzet megkívánja, kibúlik belőlem az oroszlán is. Két lábbal állok az élet talaján, amit elértem, azt nagy részben saját magamnak köszönhetem. Ilyen vagyok, amilyen, ezt lehet szeretni vagy nem kedvelni.
 
Sok észrevételt kaptam az utóbbi időben, sokféle fura, szokatlan helyzet elé állított az élet, és én legfőképp tanácstalanul álltam, mert nem tudtam, hogyan is kell ilyenkor ragálni. Család, barát, miért ezt csinálod, miért nem csinálod, miért eszed ezt, miért nem reggelizel, miért ülsz a gép előtt, miért nem tudod erre a választ (...). És ma leesett a tantusz: nincs olyan, hogy hogyan kell. Olyan van, hogy én magam hogyan reagálok. Azt hiszem, akik ismernek, tudják, hogy nem állok rossz ember hírében. Ahol tudok, segítek, ott vagyok. De nem vagyok terézanyu. Nem tudok mindenkinek megfelelni, és mától nem is akarok. Segítek kijutni a régi lánynak a cellájából. És együtt rengeteget fogunk nevetni, és hiszem, hogy rengeteg álmunkat valóra váltjuk. És ha valakinek ez nem tetszik, hát sorry. It's my life.