Jól van, kis Boszi. Leadtad a súlyfeleslegedet, gratulálok. Nem kis munka volt, amolyan emberes.
Megcsináltad. Elérted az egyik célodat. Huszonegy kiló minusszal lecserélted a ruhatáradat, el mersz menni bikiniben a strandra, könnyebben kapsz levegőt, megerősödtél, jobban mennek az edzések is. Egy normál kinézetű csajszi vagy, akin van még zsír, de minden értéked normális, egészséges, átlagos nő vagy.
Itt az ideje, hogy ne csak próbálkozz, ne csak csinálgasd, hanem nyiss egy új lapot. Egy új fejezetet az életedben. Jöhet a megszabadulás a maradék zsírtól és az izmosodás.
Nem, nem fogok túlzásokba esni. Nem fitness modell szeretnék lenni, sem pedig testépítő. Egy arányos, szép feszes testet szeretnék.
És máris hallom a környezetemet: NE! ÁRTANI FOGSZ MAGADNAK! JÉZUSOM: 24 KILÓS SÚLYZÓ?? DE HÁT A TE GENETIKÁD NEM OLYAN! DE HISZEN SENKI NEM CSINÁLJA EZT AZ EGÉSZ ROKONSÁGBAN! TE BETEG VAGY! NEM ELÉG, HOGY ENNYIRE LEFOGYTÁL, MOST MÉG EZ IS? HOGY FOGSZ KINÉZNI? ... ... ...
Tudod, mi erre a reakcióm?
Olvasd el ezt a korábbi motivációs történetemet.
Ha megvan a döntés, ha tudod, mit szeretnél, tűzd ki a célt, és hajrá!
Ha megvan a döntés, ha tudod, mit szeretnél, tűzd ki a célt, és hajrá!