Észrevétel, tipp

 

 

A fenti két képen pontosan ugyanannyi étel van. Csak az első nagy tányéron, a második kicsi tányéron. Hihetetlen, de a tegnap, a nagy tányérról megevett babfőzelék sokkal kevesebbenek tűnt. Ma, a kis tányérról, úgy éreztem, többet ettem.

Tehát érdemes kisebb tányért választani!

:-)

90/14. Napi menü

Reggeli:

 

1 szelet tk kenyér, 2 szelet light sajt, 1 szelet sonka, tea

 

260 kcal, 18g F, 33g CH, 7g zsír

 

 

Tízórai:

 

1 narancs, tejeskávé (1.5 dl tej, 1.5 dl kávé)

 

120 kcal, 6g F, 20g CH, 2g zsír

 

Ebéd:

 

A tegnapi másik fele: babfőzelék, kolbász, 1 tk toast kenyér

 

508 kcal, 27g F, 43g CH, 24g zsír

 

Uzsonna:

 

100 g natúr joghurt 1 adag fehérjeporral, 1 banán

 

280 kcal, 24g F, 34g CH, 4g zsír

 

Vacsora:

 

tea, 1 főtt tojás, 2 sajtkrémes tk toast kenyér, 2 szelet sonka, paprika

 

262 kcal, 16g F, 23g CH, 10g zsír

 

Lefekvés előtt jön 2 abonett és 1 fehérje

 

133 kcal, 22g F, 8g CH, -

 

Összesen:

 

1564 kcal, 116g F, 161g CH, 48g zsír

 

Folyadék: 3 liter

 

Mozgás: 2 óra séta

Az a bizonyos túlsó oldal

Mert hogy átestem. A ló túlsó oldalára. Pedig nem ezt akartam, nem így kezdtem...

kép

Elsősorban azért kezdtem el változtatni az étkezési, mozgási, életmódbeli dolgaimon, hogy ledolgozzam a túlsúlyomat. Időközben rájöttem, hogy ez fogyókúrával nem megoldható hosszútávon, ehhez bizony élet-mód-váltás kell. A túlsúly a múlté, minden paraméterem a normál tartományba esik, amiért igazán büszke lehetek magamra.

Aztán a combom maradt a mumusom, és egy pici zsír fedi még a testemet, ezt jó lenne lepucolni. De közben/mellette izmosodni is szeretnék. És itt jött el az a pont, amikor teljesen belekeveredtem ebbe az egészbe.

kép

Lassan két hete észrevettem, hogy elkezdtem visszazsírosodni. Közben összeállítottam az újabb (mostani) ausztriai étrendemet, alacsony CH-val, zab alapon, de hússal, sok zöldséggel, azt hittem, ésszerűen. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy van még mit tanulnom a táplálkozásról, étkezésről, étrend-összeállításról. Hiszen gyakorlatilag éhez(t)em.

Sosem féltem segítséget kérni és beismerni, ha valamit nem tudok, vagy ha hibáztam, így tanácsot kértem (itt, az interneten, személyesen). És kapok, folyamatosan. És mindenkinek köszönöm.

És áttanulmányoztam az összes étrendemet (Turbo Fire, Harcosok, Leangains, Anita Bean, Paleo, Blogilates, Taralynn McNitt, EAP, Asylum, Insanity, P90X, Kenna Shell, LifeTilt, Shapeshifter...), az összes eddig általam készített és végigcsinált étrendet, és (számomra) újakat is átnéztem. Csak 1-2 javasolja az alacsony CH-t, és csak 1-2 "tilt el" a gyümölcstől. A legtöbb étrendben még este is engedélyezett a gyümölcs, persze nem nyakra-főre, és nem mindegy, melyik. De a lényeg: CH nélkül nem működöm. Se alacsony CH-val, se úgy, hogy csak ebédre megengedett az utolsó "löket". 1-2 napig még elmegy, aztán lemerülök. A célom pedig nem ez.

 

Találtam egy étrendet, ahogy egész napra, 5-6 étkezésre elosztva lehet adagolni a szénhidrátot. Gyakorlatilag tegnap már megpróbálkoztam vele, és kapásból jobban is éreztem magam. Nem tudom még, milyen hatással lesz rám, majd figyelem a fejleményeket és korrigálok. Tegnap 160 g körüli CH-t vittem be, és a súlyom ma reggelre sem változott. De amúgy is a kinézet és a centi a fontosabb. Persze az egszség után. :-) A héten (mivel még Ausztriában vagyok egy hétig) eszerint étkezem, otthonra pedig egy keverék étrendet szeretnék összeállítani.

Holnaptól újra kezdem az edzést is. Asylum lesz, nem az eredeti edzésnapló szerint.

Bölcs

itt

Minden okkal történik, ebben biztos vagyok.
Annak is oka van, hogy éppen E-hez kerültem dolgozni.

Ma reggel a telefonom 6-kor ébreszetett, de csak 4 óra 48-at mutatott. Persze 6 óra volt. Nincs mit tenni, szegény tényleg fel fogja mondani a szolgálatot. Viszont azt simán eszembe juttatta, hogy a múlt már elmúlt, fölösleges rajta agonizálni.

És valahgy ekkor esett le, mi lehet az, amiért éppen itt dolgozom.

E. 85 éves, és bizony vele minden egyes nap egy új kezdet. Idős is, beteg is, nem tehet róla, hogy mindent elfelejt. Minden reggel a szokásos "Jól aludtál?" kérdés után belekezd egy olyan sztori mesélésébe, amit már ezerszer hallottam tőle. És minden alkalommal ugyanazzal az átéléssel, ugyanazzal az elánnal mondja a történeteket. És kérdez. Rólam. Olyan dolgokat, amiket már milliószor megkérdezett és és válaszoltam is rá.
Bármit beszéltünk is meg előző nap kajáról, napi tervről, minden nap újra megbeszéljük, és minden nap (sőt a nap folyamán többször is) más a véleménye.
És hogy mindez mit (is) jelent(het)?
Hogy ideje lenne megtanulnom a jelenben élni.

Amikor E. reggel felkel, bekapcsolja a magnót a kedvenc cédéivel, és énekel. Vidáman, hangosan.
Imád sétálni, pedig 85 éve rója már ugyanazokat az útvonalakat.
Imád beszélgetni, mesélni. Ha gondja van, elmondja, nem tartja magában.
Nagy részben időben megy aludni és délután is pihen kicsit.
Nem foglalkozik a betegségével, mert tudja: nem képes befolyásolni. Nem a problémákra koncentrál, hanem arra, amire képes, és azt meg is csinálja. Ha kell, segítséget kér.
És legtöbbször mosolygós, vidám és kiegyensúlyozott.

Azt hiszem, tud valamit az életről.
Így hát figyelem.
És tanulok tőle.
Minden nap.
És igyekszem sokat mosolyogni :)