Mérés centivel

Esti, megjegyzéses

Decemberre teljesen felpörögtek az amúgy sem lassú események. 13-a óta pedig minden még be is turbósodott. Azt mondják, úgy szép az élet, ha zajlik. Hát ezek szerint az én életem most nagyon szép :)

Ha másra nem is jó az idegeskedés, arra mindenképpen, hogy felpörgeti az anyagcserét. De rendesen :)

A viccet félretéve kábé két héten belül eldől, hogy milyen új irányt vesz az életem. Napokig aggódtam, idegeskedtem, rágtam a körmöm (...), de akkor szörnyen éreztem magam. Aztán lassan a helyükre kerültek a dolgok. Attól, hogy igyekszem mindezt nem gondnak, nyűgnek, hanem lehetőségnek tekinteni. Akkor is, ha egyelőre még sok a térképen a fehér folt.

Az idő rövid, a dolog és intéznivaló sok. Nem aggódom, csinálom, ahogy tudom, és amilyen gyorsan az idő repül, hamarosan konkrétan is leírhatom, miről van szó.

De az tuti, hogy ha most nem megyek el aludni, átesek a holtponton és reggelig nem lesz alvás...

 

 

(Kép itt.)

Hús-vér motivációk 29

Vannak emberek, akik még fiatalok, akiknek még nincs családjuk és/vagy gyermekük Azt hiszem, a fogyás, az életmódváltás nem családi állapot függvénye. Csupán egy döntés, hogy elég volt, aztán kitartó munka eredménye.

Jómagam sokszor megkapom, hogy nekem könnyű, mivel egyedül vagyok. Amíg ember él a földön, lesznek ilyen vélemények, de lesznek fiatalok is, akiknek még nincs családjuk, lesznek idősebbek is, akiknek nincs családjuk, és lesznek emberek, akik mindenféle vélemény ellenére gondolnak egy nagyot, nem törődnek a "kinti zajokkal", és megcsinálják.

És persze lesznek olyanok is, akik tökéletesen elégedettek az egészségi állapotukkal és eszükbe sem jut, hogy túlsúlyosak, és hogy ennek az idő múlásával milyen súlyos következményei lehetnek. De ez a bejegyzés nem róluk, nem hozzájuk szól.

 

 

Ha valaki úgy éli meg a túlsúlyosságot, ahogy én, az tudja,

mekkora előnyei származnak abból, ha ledobja azt a plusz 20 kilót. Nagyon jó érzés, hogy elférek a saját kocsim ülésén. Hogy a buszon is beleférek az ülésbe és nem úgy utazom, hogy átlógok a szomszéd ülésére, mert az nagyon kellemetlen. Nyáron felvehettem szoknyát, 30 fokban is, hiába izzadtam, nem dörzsölődött össze és lett sebes a combom minden egyes lépésnél. Nem reng a hájam minden lépésnél. Csak felhúzom a nadrágot, és nem kell takargatnom az úszógumijaimat. Nem terhelem a csontozatomat fölösleges 20 kilóval, ezt nagyon érzem, nem fájnak annyit a lábaim, és sokkal könnyebben és gyorsabban megyek fel a 3. emeletre mint előtte.

Sokat segítenek a blogolvasók a bíztatásukkal, érdeklődésükkel, és a FB-os csopikban az emberkék, akik megtiszteltek azzal, hogy a  történetüket közölhettem a kis blogomban, és azok is, akik a csopikban teszik fel az előtte-utána képeiket. Hitet adnak és kitartást, erőt ahhoz, hogy bízzam benne, hogy habár egy óriási célomat elértem és 60 kiló alatti a súlyom már vagy 2 hónapja, mégis csináljam tovább, bármi történik, ne adjam fel, mert életmódot váltani nem a legegyszerűbb, de nem is lehetetlen. A mai napom is hosszú, zsúfolt lesz, de igyekszem délutánra beiktatni az edzést. Mert tudom, hogy lehetséges, és tudom, hogy érdemes!

 

K. története itt.

A. sztorija itt.

M.-ról itt írtam.

Tara itt

Hús-vér motiváció egy gyerekkel itt.

Hús-vér motiváció két gyerekkel itt.

Hús-vér motiváció három gyerekkel itt.

Hús-vér motiváció öt gyerekkel itt.