2017. december 9., szombat

Szombat: újrakezdés

Ha már tegnap Pécs, no meg útba is esett, akkor kis nézelődés a karácsonyi vásárban.

Szeretem ezeket a fényeket, az illatokat.

Bizonyos szempontból jól hangzik, hogy itthon voltam két hétig. A táppénz már annyira nem. Az meg főleg nem, hogy sajnos okom volt rá. Ez a kézfájdalom borzalmas volt, az orvosokhoz rohangálás is. Közben átestem egy hányós-hasmenős víruson és két nap mensis görcsölésen is, kétszer voltam Pécsen a kezem miatt, gyógyszerekre-kezelésekre elköltöttem két havi téli fűtésdíjat... De a lényeg: sokkal (!) jobb a kezem, hétfőn megyek dolgozni, így ideje kicsit összeszednem magam, "újrakezdeni" a dolgokat.

Étek:

Hát mostanában lecsúszott ez-az. Kis Lebkuchen, kis szaloncukor, kis sütike, kis csokika... Ez nem is lenne nagy gond, csakhogy két hónapja nem volt edzés. Még séta is csak nagyon ritkán, és nem is nagy. No ennyitől nem híztam el, csak azért érzem a plötyiséget, és látom is. No ez sem katasztrófa, csak ezt nem lehet folyamatosan csinálni (a nassolgatást), mert abból bizony gondok lennének. 

Decemberben nem leszek szigorú magammal, mert itt vannak az ünnepek, szaloncukor is csak ebben a hónapban van, most is azt mondom, mint eddig is: nem karácsonykor és nem 2-3 nap vagy egy hét alatt lehet elhízni, hanem az év többi napján, ha az ember nem figyel oda, ha folyamatos a túlevés, ha mindennapos az édesség, a cukor. Azért jobb lesz, ha nem lesz itthon nassolnivaló, mert ha megtalálom, tutira megeszem.

Nem csinálok nagy faxnit az evésből. Sok dolog van itthon, azokat igyekszem használni. Boltba menni már nem is szeretek, mert csak dobálgatom a hátasokat a folyamatosan emelkedő, botrányos áraktól. 


Ma nagyon sütizhetnékem volt. Jöhetett volna szinte bármilyen, csokis, mákos, diós, csokiöntetes, puha, kemény (...). Aztán megint csak elővettem a jobbik eszemet és összedobtam egy paradicsomos csirkét kis salátával. Kompenzálásként ettem 3 kis kocka csokit "desszertnek".


Mozgás:

Konkrétan tényleg szinte előről kell kezdenem. Két hónap kihagyás nem kevés, és a kezem még nem 100%-os, szorítani, nehezet fogni-emelni még fájdalmas, így hát a súlyzózás még kilőve.

Ma régóta először elmentem terembe, kizárólag a futópadra.



Este pedig levittem sétálni a kutyát. Ami ugye nincs, de akkor is le kell vinni. ;) Így összesen 11 km haladás a mai.

Munka:

Remélem, jól bírja majd a kezem a napi 60km vezetést. Meg a sulit. De ez a jövő (hét) zenéje. 

Kajával készülnöm kell, ezt el ne felejtsem.

Mocorgó ✅

"Az időd véges, úgyhogy ne pazarold el arra, hogy valaki más életét éled! (...) Ne engedd, hogy mások véleménye túlharsogja a saját belső hangodat! De ami a legfontosabb, legyen elég bátorságod a szívedre és a megérzéseidre hallgatni! Ők valahogy már most is tudják, mivé akarsz válni valójában. Ezen kívül minden csak másodlagos."
Steve Jobs


Hatalmas boldogság, hogy legalább már a futópadot használni tudom a teremben. Óvatosan elkezdtem a "visszaszokást" egy kis intervall futógépezéssel, ebben most a legtöbb a gyors tempós gyaloglás volt. A kezem egyáltalán nem akadályozott, nem fájt, akkor sem, amikor néha megkapaszkodtam egy magasabb dőlésszög beállításnál. :)