Szombat, Ausztria 14/9.

Szabadidő.

Törvényileg nem is létezik olyan, hogy 24 órás ápolás, főleg nem hetekig, mivel ezt képtelenség bírni. A gyakorlatban persze 14 napig napi 24 órában szolgálatban vagyunk. 

Törvényileg naponta két óra szabadidőt kell kapnunk, amit nem a házban, nem a beteggel, hanem SZABADon eltölthetünk. A gyakorlat itt is sok esetben különbözik az elmélettől. Vannak, akik megkapják, vannak, akik megoldják, ez nagyon függ a betegtől és a munkaadótól. 

A. demens. És ha ennek van is számomra kis előnye, roppant nagy hányad a hátrány, a nehézség. Nem fogok nyavajogni, de ki... nehéz a munka itt, elsősorban idegileg. Iszonyatos nagy szükségem lenne a napi két órára, kicsit kikapcsolni, levegőn lenni, értelmes emberekkel beszélni (...). Amikor ide kerültem, volt, hogy 3 napig nem voltam kint. Aztán egyszer fél órát, majd megint semmi szabadidő. A múltkor jeleztem, hogy ahhoz, hogy nyugodt tudjak maradni A-val, kell, hogy jól legyek. És ehhez szükségem van MINDEN NAP szabadidőre. Nemcsak a családnak, hanem az ügynökömnek is jeleztem ezt, azt hiszem, határozottak voltunk mindketten, mert a mostani etapban eddig minden nap kimehettem, a múltkor megvolt a két óra is, és tegnap egy és háromnegyed óra. Remélem, ez így is marad.




Még 5 nap.