2014. július 24., csütörtök

Esti, megjegyzéses

Sokan olvassátok a Boszorkánykonyhát. És ahányan vagytok, annyiféle okból. Sokan például kizárólag a receptek miatt, és újabban sokan a ketogén étrendem miatt. Az "jutott az ötjetembe" (M., kis unokaöcsém után szabadon), azaz arra gondoltam, hogy nem untatom az étrendeseket a magánéletemmel, igyekszem külön választani a napi menüs-edzéses bejegyzést a többitől. Utalás, link azért lesz hozzá, hogy aki mégis beleolvasna, könnyen megtalálja.

Más:



Ezt tanulom. Megszeretni, szeretni magam. Nehéz kenyér: nagyon emlékszem, hogy már egészen kicsi gyerekként is mindig legszívesebben a föld alá bújtam volna, miközben majd' megvesztem a szeretetért, a figyelemért, hogy megmutathassam: én is érek valamit. Embertelen nagy lépés volt, hogy gimi után elmentem felvételizni a színművészetire. Bizony, kétszer is. Persze nem vettek fel, de legalább nem fogok életem végéig azon siránkozni, hogy meg se próbáltam.

Ahhoz, hogy szeretni tudjam önmagam, el kellett indulnom magam felé. Sok éve kezdődött már, mégis csak az elején tartok. 

Tegnap folyamatos "fejbe kólintásokat" kaptam. Hirtelen mindenkinek a napokban van a házassági évfordulója. Boldog családi képek. Pont mostanában van mindenki eljegyzése. A tévében minden film olyasmiről szól, amit én mostanában átélek. Aztán egy kép egy eljegyzésről: pont ilyen gyűrűm volt... Jöttek a hírek, a képek, és én csak néztem és valami fájó-szorító érzés jött a nyomában. Mintha hirtelen mindenki boldog lenne, csak én nem. Persze, hogy tegnap estére "kiborultam" és sírtam, szenvedtem hajnalig. 

Reggel, amint kinyitottam a szemem, folytatódott az érzés pontosan onnan, ahol tartottam elalvás előtt. Vagyis folytatódott volna. Csakhogy most nem akartam elhessegetni egyetlen gondolatot, egyetlen képet, egyetlen érzést sem. Egyenként megszólítottam őket. "Szomorúság, gyere!", "Fájdalom, üdv, itt vagyok!"... Meghívtam, vendégül láttam őket, nem harcoltam ellenük. És egy idő után csillapodott a kegyetlen szívdobogás. 

Nem harcolhatok a gondolataim, az érzéseim, önmagam ellen. Be kell engednem mindent, átélni, megélni. Nem söpörhetem be őket az elmém egy fiókjába jól lelakatolva és eldobva a kulcsot, mert akkor ugyanezen a szinten tartom őket életben, örökös fenyegetésként, hogy mi lesz, ha egyszer kiszabadulnak. 

“Senki nem tisztul meg attól, hogy a sárban hempereg.” 

Láma Ole Nydahl

Ez az egyik kedvencem mostanában. Sőt a telefonomon a csengőhang is:


Nem vagyok hajlandó szomorkodni, szomorú zenét hallgatni, szomorú filmet nézni... Az élet nem erről kell, hogy szóljon! :)

Csütörtök (nudi, menü...)

Napi bölcs itt
Motiváció itt

Edzés: pihenőnap

Mozgás: délelőtt 2 óra séta, délután 1 óra kertészkedés.

Napozás: 2x20 perc (nudi, hihi)


Étek:
R: szendvics, palacsinta, csokikrém
E: saláta, sült kolbász
V: gombás csirke




Az egész napos hőség után estére végre jött egy kis vihar.


Még 10 nap.

Délelőtti séta (Ausztria)



Sírós, nagyon nehezen elalvós éjszaka után csodaszép napos, nyári reggelre ébredtem. E. mindenképp szeretett volna lemenni a kertészetbe, korán, egyedül megreggelizett és még tiszta ruhát is hajlandó volt felvenni, csak hogy menjünk. Hát legyen, ezer éve jártam arra, az idő is gyönyörű, és igaz, hogy mára éppen rengeteg házimunkát terveztem, de úgy gondoltam: az megvár. Van még tíz napom rá. Menjünk!

E. végig csacsogott, odafelé arról beszélgettünk, mennyire megváltozott a világ az ő fiatal kora óta. Én közben nézelődtem. Nem bírok betelni a hegyek, az erdők látványával, egyszerűen meseszép ez a táj!

A kertészetben fotózgattam, amíg E. nézelődött és vásárolt. Hát látszik az arcomon a nyúzottság, de megígértem, hogy többet fogok mosolyogni, hát nagyon igyekeztem :)





Knittelfeld kábé akkora város, mint Mohács, és olyan virágos is.












És a háttérben mindenhol a hegyek...! :)


Két órát mentünk, és nagyon örülök, hogy nem beszéltem le magam (meg E-t) róla!

Motiváció


"A halogatás ostobaság. Holnap ugyanúgy döntened kell, miért ne tennéd meg már ma? Azt hiszed, holnap bölcsebb leszel? Holnap csak öregebb leszel."

Facebook oldal: Boszorkánykonyha