2012. július 22., vasárnap

Menü 1/2

Tervezett menü:

R: fahéjas-mandulás zabkása (60 g)
T: alma, narancs
E: hús, rizs, saláta
U: cukormentes joghurt
V: fehérje turmix

Tényleges menü:

R: fahéjas-mandulás zabkása (45 g)
T: alma
E: hús, krumplipüré, saláta
U: cukormentes puding
V: 1 kornspitz (vajkrémmel, májassal), zöldség

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Napi bölcs

A kitartás
(...ha fáj...)




Olyan szépen el lehet tervezni, hogy az ember akkor most megvalósít valamit. Megvan a kellő, nagyon magas szintű motiváció, már nem is tudsz várni, hogy holnap kezdd, nekilátsz hát ma, sőt most. Megálmodod a végeredményt, kidolgozod a részleteket, teljesen biztos vagy benne, hogy minden szuper lesz, úgy történik, ahogy azt a saját nagy könyvedben megtervezted, és már előre örülsz, hogy mennyire jó lesz, ha véghezvitted.
Lásd: alakformálás, fogyás, izmosodás, blabla.
Megvan az étkezési terved, megtaláltad a neked tetsző edzést, motivált vagy, elkezded. És csinálod, csinálod, csinálod, csak mész előre az úton, sosem nézel hátra. Aztán: bumm! Nem, nem üt el egy busz, hanem benáthásodsz. Vagy kimegy a bokád. Vagy fogászatra kell menned, jó kis gyökérkezelés. Vagy egyszerűen elmegy az étvágyad. Hirtelen el kell utaznod. Vagy huzamosabb ideig máshol vagy, ahol nem figyelnek az étkezés makróira. Sorolhatnám.
Na, ekkor jön az a sokat hallott dolog, hogy kitarás.
Futottam. Évekig. Nagyon szerettem. A novmberi félmaratonra edzettem, amikor októberben estem egy hatalmasat egy reggeli, munka előtti edzésen.


A fejemen kívül mindenem mélyen sebes volt, jó egy hónapba telt, mire meggyógyult (de a mai napig látszik a helye), ám a legrosszabb, hogy a jobb térdemet kegyetlenül bevertem. A mai napig képes sztrájkolni, akár ülés közben is képes megfájdulni. Szinte minden mozdulatomra figyelnem kell. És gondolhatod: nem tudok futni. A vagy egy éve tervezett félmaratont nem tudtam lefutni. Sajgott a szívem, nagyon nehéz volt feldolgozni, hogy nem fog menni. Persze lefuthattam volna, de nem akarom kipurcantani a testemet, így a térdemet sem.
Nem adtam fel. Megvárom, amíg a térdem együttműködik majd velem. És megelsz az a félmaraton!
Viszont a mozgás nagyon hiányzott. Amint engedték a sebek, rékáztam tovább, és februárban elkezdtem az Insanityt. Aki ismeri ezt az edzést, tudja, hogy nem éppen izületkímélő: sok kardió, sok ugrálás, sőt nagy ugrás van benne. Mondhattam volna, hogy á-á, kérem, nekem ez nem jó. De nekiálltam, egyből beleszerettem. És az ugrásokat átvariáltam. Másfajta gyakszit csináltam helyette, vagy tapostam, vagy helyben futottam, vagy kisebbet ugrottam. A program ötven valahanyadik napjánál (60 nap a teljes) már annyira fáradt voltam (azért ez egy kimerítő edzésprogram), hogy ott nagyon kellett már magam fenéken billegetni. Kitartás kellett, hogy az utolsó 4 napot végignyomjam. Nem adhattam fel, ha odáig eljutottam! Próbáltam kifogásokat keresni (na, és azt mindig talál is az ember!), de kábé ekkor alkottam magamnak egy olyan "jelmondatot", amit az agyam azóta is parancsként elfogad: EZ NEM KEDV KÉRDÉSE!!! És végigcsináltam. És mindez nem csak azért volt jó, mert sokat formálódtam, és valamennyit fogytam is, hanem mert BÜSZKE LEHETTEM MAGAMRA!!! A problémás térdem, a fáradtságom ellenére is végigcsináltam, amit kitűztem magam elé! Ez akkora önbizalmat ad, hogy azt nem tudom elmondani. Hatalmas dopping, ami az élet többi területén is hat. Csak javasolni tudom mindenkinek, hogy próbálja ki! :)



 


Vacsora

1 kornspitz felkarikázva, fele vajkrémmel, fele májassal,
2 darabka sajt, paprika, paradicsom.
(P. fotózta.)



Régebben (kb 3 éve) frászt kaptam volna egy ilyen vacsorától. Még a gondolatától is híztam volna másnapra. Kifli?? Szénhidrát?? Sokféle diétát, étrendet lehet követni, de szerintem a legfontosabb, hogy az ember ismerje a saját testét, a saját metabolizmusát, a saját működését. És hogy kipróbáljon dolgokat, ami által megtörténhet ez a bizonyos megismerés. És fontos tanulni, folyamatosan cikkeket olvasni, figyelni, tájékozódni. És ha tisztában vagy a céloddal, és megtaláltad hozzá a megfelelő étkezést és edzést, s ha ezek után kitartó vagy, senki, ismétlem (magadon kívül) senki nem állíthat meg abban, hogy elérd, amit szeretnél!!

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Érdekesség

Na, mi lehet ez? Ami biztos: anyuék kertjében nőtt. :))



Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Uzsonna

1 U1 csokis puding

Tipp: Ha szereted az U1 pudingot, vagy cukormenteset szeretnél, tudom javasolni a cöböa-s pudingot. Pontosan ugyanazok az összetevői, mint ennek, majdnem fele annyi áron :)


Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Tízórai és ebéd

A tízórai megint útközben ért, egy almát ettem.

Az ebéd pedig vendégségben.


Borsóleves, sült hús, krumlipüré, saláta




A többieknek süti is volt.


Facebook oldal: Boszorkánykonyha



Reggeli: Fahéjas-mandulás zabkása

Fahéjas-mandulás zabkása
(M. fotózta.)


45 g zabpelyhet a szokásos módon megfőztem (kétszeres mennyiségű víz, mikróban 2 perc), adtam hozzá kis édesítőt, fahéjat, 10 g szeletelt mandulát.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha


Reggeles



Végre esik! Végre 18 fok van kint! Nem bírom a kánikulát. Kínszenvedés volt a folyamatos 40 fok közeli hőmérséklet, az állandóan tűző nap. Se az edzés nem ment, se a kajabetartás, mert vagy alig ettem, vagy állandóan nyammogtam valamit.

Egy hétig nyaraltattam a testvérem két gyerkőcét. Volt program bőven. Az elején még edzettem, de aztán nem ment. A kaját viszont szigorúan tartottam, 1 kilót sikerült is fogynom.

Ma viszem vissza a gyerekeket. Hétfőtől újra a régi kerékvágás.  De most már reggeliztetek, összepakolunk, és go! Szép napot mindenkinek! :)

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Menü 1/1

Tegnapi tervezett menü:

R: sonkás kornspitz, fehérje turmix
T: alma
E: sonkás-zöldséges kornspitz
U: csokis zabkása
V: fehérje turmix

Tegnapi tényleges menü:

R: sonkás kornspitz, fehérjeturmix
E: alma, 1 túrós palacsinta
U: meggyes zabkása
V: fehérje turmix

Facebook oldal: Boszorkánykonyha